Mielőtt eljöttem, nem sokat gondolkoztam azon, hogyan lehet majd a munkaközi szabadidőt az erdő közepén kellemesen eltölteni 4 hónapig.
Aztán kiderült, hogy autó nélkül bizony a kapuig is nehezen jutsz el, ami pedig azt illeti, hogy néha elmennél úszni vagy elvinnél egy kajakot, végülis itt ez a hatalmas tó, szóval az csak úgy lehetséges, ha egy szintén szabadidejét töltő vizimentőt megkérsz, hogy felügyeljen rád. Nem vicc.
Emellett az elején számomra elég fura volt az, hogy itt Tennessee-ben nem tudsz olyat csinálni, hogy elmész sétálgatni. Hatalmasak a távolságok, ráadásul a valóban nagy városokon kívül a legtöbb településnek nemhogy belvárosa nincsen, de konkrétan nincs bennük semmi, csak a házak meg a lakónegyedek. Szóval nem nagyon van olyan, hogy csak úgy elmész mászkálni egy társasággal, aztán majd beültök valahova, a „let’s go hang out” azt jelenti, hogy el kell menni valahova messze valami fogyasztással és pénzköltéssel kapcsolatosat csinálni. Plusz a hely nem volt felkészülve arra, hogy 30 nemzetközi érkezik a nagyvilágból, és már eltelt két hónap, amikor elkezdtek buszos kirándulást szervezni nekünk, vagy épp több autóst beszervezni fuvarokra. Amíg a hatalmas pörgés zajlott a táboridő alatt, az első 12 hétben, ez elég frusztráló volt, mert egyrészt alig volt eltölteni való szabadidő, másrészről épp az elején hajtott mindenkit az, hogy amint tud, ki szeretne szabadulni, megtudni, hol van a világban és mi várja őt odakint.
De nincs baj, mert a nagyon sok kedves ember segítségével, akiket megismertünk, csomó mindent tudtunk csinálni végül! A szabad 2-3 óráinkban például kölcsön kocsival jártunk a kétdolláros moziba, ahol ugyanazokat a friss filmeket lehet megnézni, mint a nagy mozikban, csak 3-4 hét csúszással. A szabadnapokon elmentünk Memphisbe megtudni, hogyan született a rock and roll, Franklinbe megnézni, hol zajlott az a híres csata az amerikai polgárháború alatt, Chattanooga-ba raftingolni egy őőőrült túravezetővel, Knoxville egyetemi városába megnézni a szezonnyitó amerikai foci meccset a város 110 000 fős stadionjában teltház mellett, és persze Nashville-be, hogy megértsük, miért jó a country, hogy minden sarkon élőzenét hallgassunk egy Budweiser mellett, és hogy megtudjuk, Zoty úgy néz ki, mint egy jugoszláv NBA játékos. Ígérem, mindnek szánok majd egy kis írást.
Amióta pedig van szabadidőnk, minden sokkal könnyebb és izgalmasabb! Az utóbbi időben csak kb. húszan lakunk már bent a táborban, mind nemzetköziek. Egymással élünk, dolgozunk és töltjük el a szabadidőnket, összenőttünk, gyakorlatilag olyan az egész, mint megint a koliban lenni. Amikor nem tudunk kimenni, akkor közös filmnézés van Twigs, a táborigazgató erdei házikójában, vagy brownie sütés, vagy 21 felett sörözés. Twigs múlt héten nyaralni ment Floridába, és a távolléte idejére Zotyra és rám bízta a házát meg a mega-nyula, Peter gondozását. Peter nyúl szegény a nyulak maximális életkorát már vagy 5 évvel túlélte, süket, vak és dagi is, de nagyon szereti a répát és a simogatást, nagyon összebarátkoztunk. Volt egy klassz közös főzés is a luxusszálló szintű vendégházban, amikor dél-afrikai és holland főételeket kajáltunk lecsóval és angol desszerttel. (Aki járt már nálam otthon: mióta itt vagyok, egész más értelemet nyert az amerikai konyha fogalma).
Mióta nincsenek gyerekek, a tavon is el lehet tölteni a szabadidőt. A tábor egy kettő Velencei-tó méretű, nagyon tagolt partú tó partján fekszik, csak a tábornak 3 öble van, amiben 3 különféle dolgot lehet csinálni. A tó alatt egy komplett város van: az 50-es években építettek ide egy gátat, így elárasztva egy kitelepített várost, amivel egyrészt a nashville-i Cumberland folyó szintjét szabályozzák, másrészt létrehoztak egy csodálatos rekreációs területet a nashville-i agglomeráció számára. Bár hatalmas terület állna rendelkezésére, a helyi szervek mégsem engedik nyaralók, szállodák és magáningatlanok építését, így aztán az egész környék természetes és gyönyörű zöld. Mivel a világnak ezen a pontján nem ügy vitorláshajót, motorcsónakot és jet skit tartani, a hétvégéken az egész tavat elárasztják a wakeboardosok és mindenféle hajósok, hogy az egész napot a vízen töltsék. Több vitorláskikötő is van a közelben, én a központi móló vitorláséletébe nyertem betekintést, és az bizony engem egészen elképesztett. Kiderült, hogy a vitorlásklub tagjaként havi 150-200 dollár díjért cserébe helyben tárolhatod a hajód, és az állam összes kikötőjét ingyen használhatod. 
A klub programjain való részvételhez viszont még csak tagnak sem kell lenni! Keddenként oktatást szerveznek, ami azt jelenti, hogy bárki, azaz bárki besétálhat az utcáról, végighallgathat egy elméleti előadást egy adott témában a vitorlázással kapcsolatban, majd az illetőt összepárosítják egy tapasztalt hajóssal, aki kiviszi őt a vízre és gyakorlatban is kipróbálhatja, amit hallott. Szerdánként és vasárnaponként pedig háziversenyek vannak, amire szintén bárki elmehet, mert mindig találnak az embernek helyet valami vén tengeri medve hajóján, ahol hasznossá teheti magát. Úgyhogy bár a munkaköröm többé nem vitorlásoktató, mégis jónéhány oktatásra és versenyre el tudtam így menni, ennél királyabb rendszert én el sem tudok képzelni!
Ja de, egyet! Nem tudom, említettük-e már, de egy YMCA Outdoor központnak dolgozunk itt. Nekem eddig a YMCA-ről egyedül a mutogatós váááá-jem-szi-éj nóta jutott eszembe, ha nagyon megerőltettem magam, akkor az olcsó hostelek, de semmi egyéb. Mióta itt vagyok, a Y egy újabb dolog, ami nem fér a fejembe, hogyan működhet ilyen jól. Szóval a Young Men's Christian Association (YMCA)-t egy angol figura alapította az 1800-as években, és a szervezet alapelve azóta is az egészséges lélek, egészséges elme és egészséges test. A világ minden pontján másképp üzemel: Angliában olcsó szállásokat üzemeltet, máshol közösségi egyetemeken oktat vagy épp egy egyszerű templomi közösséget takar. Amerikában a Y a közösségi- és sportélet, valamint a rekreáció hihetetlen színvonalas központja. (A vallással kapcsolatos nézeteimet ezen a ponton nem tudom kifejteni, elég az hozzá, hogy a gyakorlatban a szervezet istenien működik a „C” betű túlerőltetése nélkül.) Szóval láttam már klassz konditermeket Angliában, és kétségtelen, hogy otthon mondjuk az Oxygen is egy remek szintet üt meg, mégis mikor besétáltam az első Y-ba, kábé leesett az állam. 6 kosárpálya, 2 beltéri úszómedence plusz egy a tetőn, 2 emelet kardio részleg a legmenőbb cuccokkal, futópálya, komplett wellness részleg, király fitness órák, ovi, kávé, net, kedves, mosolygós emberek – mindez Y dolgozóként ingyen :) Amúgy is a listámon volt, hogy friss edzőként megnézzem, hogy mennek a dolgok Amerikában, ráadásul kialakult egy kis csapat, ami minden csütörtökön zumbázni jár nagyon jó hangulatban. Én keddenként is járok egy másik edzőhöz Dreamyvel, aki bolgár és szerencsére elmeháborodott. Ott Deb, az edző akkora jelenség, hogy megérdemli, hogy meséljek róla! A helyzet az, hogy annyira népszerű, hogy ahhoz, hogy bejuss az órájára, egy 45 perccel korábban már sorba kell állnod. Előtte mindenki rém izgatott, és csak úgy emlegetik az órát, hogy „the lifechanging zumba”, ami megváltoztatja az életed. És igen. Deb egy 56 éves, átlagos külsejű, végtelenül szerény, de kedves nő, aki nem ál-vidámkodik és nem visel semmi flancot a zumbaoktatók színes meg trendi felszereléséből. Deb kiáll a színpadra az egyszerű instrukror feliratú pólójában, megnyomja a play gombot, és úgy kezd el mozogni, mint egy 18 éves fekete lány és Michael Jackson keveréke, és a teremben együtt ropja és izzad áhítattal fekete, fehér, ázsiai, latin, bevándorló, fiatal, idős, táncos és amatőr, és tényleg úgy jössz el az óráról, hogy kicseréltek!
A szabadidő eltöltésének hihetetlen jelentős részét teszi ki még a munka utáni 3 hetes utazgatás szervezése is. Épp a napokban végeztünk minden lezsírozásával egy jó hónap szervezgetés után, íme az útiterv: Nashville – Orlando - Cocoa Beach – Miami Beach – Washington, DC – New York City – Ottawa- Toronto – Niagara – Budapest. Állatira várjuk, egyedül azt sajnáljuk, hogy az utazás kezdete a tábori kalandunk végét jelenti. Nem baj, én örülök, hogy végigcsináltuk :)
-Cani-
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek