Azt hiszem, most már én is tartozom végre egy bejegyzéssel. Elég sokáig néma voltam, ennek leginkább az volt az oka, hogy sehogy sem tudtam összerakni ezt a sok apró nagyon fiatal fogaskerekekkel tökéletesen működtetett táborgépezetet (+ a nagyon szuper munkámat), és ezeknek a fogaskerekeknek az emberi oldalon mutatott teljes impotenciáját.
És akkor nagyon finoman fogalmaztam (vagy cikornyásan). Nem csak arról van szó, hogy ami nincs leírva, kidolgozva és minimum 20 perces tréning szervezve hozzá, akkor az az esemény teljes csőd – még ha csak egy egyszerű WallMart (Tesco) kört kell összehozni -, hanem arról hogy sokszor teljesen semmibe veszik az embert. Sok dolgot nem tudom mivel magyarázni a dolgokat, csak azzal, hogy szimplán bunkóság. A segítség addig létezik, amíg fel kell ajánlani. Mivel kocsi hijan masokra vagyunk utalva, akik tobbnyire megbizhatatlanok, eleg nehez a szabadnapon barmilyen sajat tervet elerni. !!!Néhány kivétel persze mindig van, most is!!! Az egyenességet azért nem ismerik, mert nem ez az előírás. Mondok egy példát. A turnusok közben készített képekből össze kell vágnom egy kis videót valami zenére. Ezt az utolsó nap levetítik mindenkinek, gyereknek, szülőknek búcsúzóul. MINDENKI dicsérte, hogy ilyen jót még nem látott (két apró komment jött, amit jogos is volt, meg is fogadtam). Majd’ egy hétig azt hittem, hogy nagyon fasza gyerek vagyok. Aztán Dreamy jött, hogy páran mondtak neki néhány dolgot, ami nagyon nem volt idevaló… Köztük volt az is, aki előzetesen engedélyezte, és hátbaveregetésen kívül más hozzáfűznivalója nem volt. Magyarul árulkodtak. Nagyon szarul esett, mert ilyen szintű nyilvános hátbatámadást még otthon sem éltem meg egyik csúcs munkahelyemen sem. Gondoltam, nem lesz ez így jó még 4 hónapig, hát én is árulkodtam kicsit, ha már ez a dolgok rendje. Egyenesen Twigs-hez mentem azzal, hogy ha mindenki azt mondja, hogy minden nagyszerű, nem fogok változtatni semmin, és nem lesz jobb soha. A hátam mögötti kavarás meg még szarul is esik. Ezzel világos lett neki, hogy ezt a munkamódszert nem annyira szeretném a továbbiakban magam körül.
Mint kiderült, minden információnak, kritikának, kommentnek megvan a maga iránya: nekem sosem fogják elmondani a többiek, ha gond van a munkámmal. Mert az ilyesmit az eggyel felettem lévőnek kell elmondaniuk… Twigs kicsit meg is lepődött, hogy én szeretem, ha az arcomba mondják a frankót, de szerencsére nem vette rossz néven. Láthatóan leokézta, sőt szerintem beszélt a csapattal is, mert azóta jönnek beszélgetni, gondolatokat megosztani, javaslatokat tenni, aminek az eredménye egy héttel később egy tényleg istenkirály, szerintem is mérföldekkel jobb slideshow lett! Az étkezéseknél azért továbbra is láthatatlannak érzem magam, bár ez utóbbi slideshow óta ez halványan javulni látszik. Egyébként nem ez volt az első és a legutóbbi eset sem, hogy nem kerteltem, és megmondtam, ha valami nem volt frankó. Meg kellett mondani, különben az egész élmény megy rá. Teljesen lesokkolódnak ilyenkor. Ezek egyszerűen nem szokták meg, ha valaki előáll valami komoly véleménnyel, ami többről szól annál, mint, hogy hány százalék esély van ma az esőre, mekkora a páratartalom (Megmondomén, kurvanagy.), vagy „Sok jó képet lőttél ma, Zoli?” Szóval lelki szempontból kemény pár héten vagyok túl, volt, hogy teljesen magam alatt voltam. Sokminden szarul esett. Vívódtam, hogy jó kezdés-e, ha már az elején pattogok. De ez tényleg egy másik bolygó, a reakciók és viselkedések is mások. Szerintem minden kis dolog tört egy kicsit a jégen.
Vannak azért teljesen normálisak is a csapatban, akikkel akár jóban is lehetnék, ha nem én lennék a kívülálló. Itt kell megemlítenem, hogy a vezetői csapatban én vagyok egyedül – és talán az első -, aki nem amerikai (Dreamy most nem számít, neki a tábori élethez nem sok köze van, és 6 éve itt él, amerikai férje és amerikai gyereke van), és a legtöbbször ebbe a csapatba csak több év után lehet bekerülni. Ez az a csapat, akik az igazgatói gárda (Scoop, Twigs, Boston, Vern) alatt azok a bizonyos fogaskerekek. Azt meg kell hagyni, hogy iszonyú profi módón működtetik a tábort segítség nélkül. Nagyon sok komoly, hirtelen felmerülő problémát oldanak meg napközben, úgy, hogy a vezetőség nem is tud róla. Nem is kell nekik. Legyen az a hirtelen lelépő buszsofőr okozta késés (és ezáltal egy egész buszvonal kiesése) a gyerekek délutáni hazaszállításakor, vagy egy kis bunyó esetén a gyerek megnevelése, rendre szoktatása, szülők felhívása, stb. A buszos esetnél, csak 20 percet késett a többi 6 busz, és mindenkit egyesével felhívtak a késés miatt. Hihetetlen jó a problémamegoldó képességük, ha munkarol van szo. Mindeközben a reggeli és esti programot igazi showmanként vezénylik le. Akármelyikük. Ilyen szinten viszont bőven van mit tanulni tőlük. Ez a csapat kb 15-20 főből áll, az átlagéletkor 22-23 év (igen, az én korommal együtt)! Többen csak az első éven vannak túl az egyetemen. Ez azért durva, mert magunkból kiindulva az egyetemisták jó eséllyel csak fénymásolgatnak a szakmai gyakorlaton…
Ha már az emberi sötét oldalról beszéltem, muszáj megemlítenem a másik oldalt is. Az eddigi egyetlen szilárd pont a táborban számunkra Twigs, aki felvett, és azóta kicsit a szárnyai alá is vett minket. (Azert irom, hogy eddigi, mert a tobbieknek nagyon negativ a vélemenye rola, de meggyozo érvvel még nem tudtak szolgalni. Es sajnos a legtobben egyaltalan nem szimpatikusak amugy sem, mint azt mar irtam.) Mindig gondol ránk, ha van valami szabadidős ötlete, többször voltunk már vele és One-nal vagy vitorlázni, vagy One bankjában egy hétvégre (igen, ezt a sztorit is nagyon meg kéne már írni). One egyébként Twigs pasija, Canival dolgozik, amolyan vitorlás felelős/vezetős, de erről Cani biztos többet mond majd. És ugyan én dolgozom Twigshez közel, Canira is mindig gondol. Pl a legutóbbi turnus zárása után őt is meghívta magához egy kis iszogatásra a vezetői csapattal. De a kintre szervezett buli alkalmával is kereste a társaságunkat. Otthon a többiek megitélése miatt kényelmetlen lenne mindig a főnökkékkel lógni, de itt nem nagyon zavar, legalább normális emberekkel lehet ülni az ebédlőben. Szerintünk egyébként ebben az egészben az is biztos benne van, hogy egyszerűen közelebb állunk korban velük, mint a többiekkel. Mert bármennyire is profik a srácok a munkában, azért még mindig nagyon fiatalok, ami munkán kívül a szabadidőben nagyon meglátszik. Nagyon kevés a közös pont.
Aztán itt van még maga a munkám, amit nagyon imádok, és nem győzők lubickolni benne. Egy következő bejegyzésben részletesen beszámolok erről is. Mostmár időt is tudok itt-ott lopni, és a kedvem is javulóban. (Csak kozben nehogy Twigsrol kiderüljön, hogy gonosz...)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Gaben23 2013.06.15. 13:30:57
SoZi · https://www.facebook.com/SosGraphicDepartment 2013.06.17. 05:11:12
Aztan itt van meg a korkulonbseg. Mindenki 18-24 kozott van. Nem gondoltam, hogy ez tema lehet, de egyszeruen nem tudunk kozos dolgot talalni. Az amerikaiakkal el lehetne szorakozni a kulonbsegeken, de ok egymassal vannak elfoglalva, es amugyis csak az o szemszoguket kepesek elfogadni. A maradek holland pedig meg mindig ott tart, valahogy jol be kene b*szni este. Persze nem lehet, mert 90%-uk 21 ev alatti, (Akrhova mennek, belepeskor egy nagy jelet kapnak a kezfejukre, hehe.) es ez ellen lazadozik. Nem ertem, nem tudtak, hova jonnek??
Vagy meg egy sztori a munkahelyi temahoz: Csutortok este elfelejtettem, hogy NigthWatch-ra vagyok beosztva. Az irodaban dolgoztam az aznapi fotokkal este 10 utan, mint alatalaban. (Hozzatartozik, hogy elgge nehezen lehet atlatni a beosztast, nem olyan egyszeru kiszurn belole, hogy melyik tartozik ram, plusz aznap meg egy kis kavaras is volt) Mindegykunknel van egy radio egesz nap, eleg suru a napi radiocsevely, de a tarsamnak, nem jutott eszebe ideszolni, hogy tekerjek mar at a helyemre, helyette masnap szoltak eggyel feljebbrol, hogy elfelejtettem vmit... Valahogy ez a moszerolas divik errefele, es nagyon nem szimpi.
Na, de nem akarok itt nyavalyogni, lehet ehhez is alkalmazkodni egy ido utan (Dreamynek 3 ev volt allitasa szerint, nos odebb van). Es egyebkent sok minden jo is tortenik, szoval nem katasztrofa az egesz. Ha csak nyaralni jon az ember, ezeket eszre sem veszi. Ennyi kellemetlenseg Angliaban is volt, csak nem irodott le, igy elkente az ido.
Gaben23 2013.06.17. 12:23:01
SoZi · https://www.facebook.com/SosGraphicDepartment 2013.06.18. 05:05:48
Tenyleg mindennap van valami, ma is volt, de kezdek rajonni, hogy naluk munkaetika a hatbatamadas. Valszeg, ha nem egybol a fonokhoz rohannanak, akkor a fonok erezne a dolgot atveresnek. Atlatom? Vegulis mostmar igen. Valalhol ertem is, de elfogadni vagy magameva tenni sztem sosem fogom. TALAN el tudom jatszani, ahogy o"k. (Es ahogy Dreamy eljatsza az egyenesen virtuoz) Mert az meg mindig egy emberi tenyezon mulik, hogy ha valaki valamit szarul csinal, akkor nem dicserem agyon, max csak kicsit bologatok, netan alig eszrevehetoen elhuzom a szam szelet, ha az illeto rakerdez. De semmikepp nem megyek oda magamtol korbeugralni (ahogy ok csinaljak)! Mi igy szoktuk. Ennyi.
Teny, hogy a hetvegi programok szervezeset is nagyon elbalf*szkodjak allandoan, es bizony sokan maradtak mar le, mert ottfelejtettek, vagy nem volt eleg kocsi, vagy csak fejetlenul keresztbe-/at-/osszevissza szerveztek. Bizony sokan sirdogalnak itt-ott, volt aki mar a 3. heten hazament, hogy ebbol elege van... Mindenesetre mar kezdik ok is erezni, hogy valami nem ugy szuperal a nemzetkozi tagok korul, ahogy kene. Valami NAGYON HALVANYAN kezd mocorogni ennek javitasara. Remelem, hamarosan varhaunk egy visszajelzos kerdoivet, mert lenne mivel teleirni!
Mindezekkel egyutt, en meg mindig nem mondom azt, hogy kar volt ebbe belevagni! Jelenleg egy cseppet sem vagyom vissza, azon kivul, hogy hianyoztok, es sokszor eszembe juttok kulonbozo helyszineken es helyzetekben.
Gaben23 2013.06.18. 23:15:14
Amúgy ti is hiányoztok nagyon! Múltkor ott sétálgattunk a környéketeken és tök furcsa volt, hogy valahogy mindig veletek lógok arra és most sehol nem voltatok. :) De ez a blog nagyon jó, mert így úgy érzem, hogy végig tudom követni a történéseiteket.
SoZi · https://www.facebook.com/SosGraphicDepartment 2013.06.19. 05:34:26
Otibotty 2013.07.09. 16:18:32
Most olvastam el ezt a bejegyzést. Csak egyet mondok Zoli: NE HAGYD MAGAD :D
Ha úgy érzed küldj el mindenkit az anyjába finoman :D
Amúgy kitartást nektek :D Amúgy látom azért a kedvedet nem vették még el a dologtól :D
SoZi · https://www.facebook.com/SosGraphicDepartment 2013.07.12. 03:04:24
Amugy mar hatarozottan jo a hangulat, a helyiek is elkezdtek kozeledni, egyuttmukodni. Szoval kezd osszehangolodni a csapat. Szinte kar, hogy mar csak 3 het a tabor. Utana csak 15-en maradunk a 170-bol.
Utolsó kommentek